A rendrakó
Timi vagyok, cicaimádó, budapesti, queer.
Régóta érdekel a rendszerezés, és mindig is lelkesedéssel töltött el, hogy rendet vigyek egy korábban rendetlen térbe. Számtalan módszernek utánanéztem. Flylady-től Marie Kondóig, organizációs konferenciáktól a rendrakás pszichológiájáig. De ami még fontosabb, hogy ezeket a módszereket ki is próbáltam, igyekeztem megérteni, melyik miért és milyen körülmények között a leghatékonyabb.
A rendszerezés iránti szenvedélyem talán a könyvtárosi múltamból fakad. A tanulmányaim megalapozták az elméleti ismereteimet, a munkahely pedig a gyakorlatot – hiszen egy könyvtárban is több különböző rendszert, elméletet kell harmonikusan összeegyeztetni egy megadott cél érdekében! Betűrend vagy tematikus elrendezés, szezonális kiemelések vagy helyhiány okozta kreatív megoldások – és ha ezt elvontatkoztatjuk a könyvektől, akkor a lakás minden helyiségében ugyanazeket az elveket alkalmazzuk, hasonló kompromisszumokat kötünk.
Praktikum és esztétikum, önkifejezés és hatékonyság kellő arányából áll össze egy ideális otthoni rendszer.
Eleinte csak barátoknak segítettem pakolni, és ez ráébresztett, hogy az érdeklődésemet a rendszerezés elmélete, hatékonysága, személyre szabása iránt nem mindenki osztja, de az eredmény feletti lelkesedést igen! Innen jött az ötlet, hogy ne csak a saját szűk körű ismerőseimnek segítsek ebben, hanem bárkinek, aki igényli.
A segítő
Eszti vagyok, cicarajongó, barkácsoló, queer.
Gyerekkoromat nagypapám barkácsműhelyében töltöttem és lelkesen kísérleteztem mindennel, ami a kezem ügyébe akadt, legyen szó fúrás-faragásról vagy bármilyen szerelésről. Ha új golyóstollat kaptam, első dolgom volt szétszedni és megnézni, hogy működik.
Felnőttként ez odáig fajult, hogy a barátaim engem hívnak polcot fúrni, kilincset szerelni, összerakni a szétesett ágyat – apró, ház körüli munkákban segítek, amíg Timivel pakoltok!
